Amikor ezt a könyvet olvastam, akkor még nem voltam pánikbeteg, most már lehet, hogy nem merném újra elolvasni. Merlével is úgy voltam, mint Remarque-kal, szinte minden könyvét elolvastam. Már csak azt tudom, hogy akkor nagyon tetszett. Annyira, hogy nem sokkal később újraolvastam.
Malevil
színes francia-német sci-fi, 115 perc, 1981
szereplő(k):
Michel Serrault (Emmanuel Comte)
Jacques Dutronc (Colin)
Jean-Louis Trintignant (Fulbert)
Jacques Villeret (Momo)
Robert Dhéry (Peyssou)
Egy francia falu, Malevil élete az atomkatasztrófa után. A falusiak egy csoportja a helybeli nagybirtokos borpincéjében éli túl a robbanást. Azután meg kell küzdeniük a kóbor városlakókkal, akik a termésükre vetnek szemet, valamint egy másik túlélő csapat diktátorával is. Amikor ezeket a megpróbáltatásokat sikerrel kiállták, helikopterek jelennek meg a falu felett, és a hatóságok kényszerrel elszállítják az összes túlélőt.
Robert Merle 1972-es regényét vették alapul a készítők. Azonban az írónak egyáltalán nem tetszett a vászonra álmodott adaptáció, ezért kérte, hogy nevét meg se említsék a stáblistában, így csak ennyi szerepel a film elején: szabadon a Malevil regény után (Gallimard kiadás).
A cselekmény ideje 1977 tavasza. A helyszín: valahol Dél-Franciaországban egy középkori várkastély mélységesen mély pincéje. A XII-XIII.században épült várkastély jelenlegi ura, Emmanuel Comte barátaival és gazdasszonyával a régi várpincében éppen bort fejt, amikor bekövetkezik a tragédia. A pusztító atombombát a pincébe tartózkodók aránylag szerencsésen megússzák. Az újjászülető élet eseményeit és a pusztító atombomba előzményeit a regény főhőse, Emmanuel beszéli el, eleveníti föl visszaemlékezéseiben. Sugárzóan meleg emberségű robinsonnádnak leszünk tanúi. A kedélyes, emberséges demokratikus közösség életét Merle kitűnő helyzet és jellemfestő erővel jelenít meg. Persze nagy szerepet játszik a szerelem, az élet folytonosságát biztosító szerelem, amelyet egy takaros, helyes fehércselédnek köszönhetnek. Már-már túlságosan meséssé és idillikussá válna a regény, ha nem derülne ki csakhamar, hogy a maleviliakon kívül egyéb csoportocskák is életben maradtak. És e különböző felfogású, gondolkozású emberek felbukkanása elindítja az izgalmas és váratlan fordulatokban gazdag, kalandokban bővelkedő utópiát.
Ezt a filmet akkor láttam, amikor első gyermekemmel terhes voltam. Mit mondjak, nem éppen kismamáknak való film, de mert még a Kakukkfészek kapcsán Jack Nicholsonnak nagy rajongója voltam, és persze vagyok még most is, hát ezt is muszáj volt megnéznem. Szerencsére nem csalódtam a filmben!
Kínai negyed
(Chinatown)
amerikai krimi, 131 perc, 1974
16 éven aluliak számára nem ajánlott
szereplő(k):
Jack Nicholson (J.J. Gittes)
Faye Dunaway (Evelyn Cross Mulwray)
John Huston (Noah Cross)
Perry Lopez (Lou Escobar)
John Hillerman (Russ Yelburton)
Darrell Zwerling (Hollis Mulwray)
Diane Ladd (Ida)
Roy Jenson (Claude Mulvihill)
Joe Mantell (Lawrence Walsh)
J.J. Gittes magánnyomozó házasságtörésekre szakosodott Los Angelesben, a harmincas évek második felében. Új megbízója Evelyn Mulwray. A nő szerint a férje, a helyi vízmű főmérnöke megcsalja őt. Gittes elvállalja a munkát, és sikerül bizonyítékot szereznie. Ám amikor kitör a botrány, feltűnik az igazi Evelyn Mulwray. Magyarázatot követel a történtekre. Gittes keserűen veszi tudomásul, hogy csúnyán felültették. Nyomozni kezd az ügyben, és a családi perpatvar mögött az épülő duzzasztógáttal kapcsolatos korrupció és telekspekuláció nyomára bukkan.
Ezt a könyvet akkoriban olvastam, amikor megismerkedtem első férjemmel. S mert neki egyik kedvenc könyve volt, úgy gondoltam, nekem is tetszeni fog. Rá is kaptam ezután Remarque könyveire!
A diadalív árnyékában
(Arch of Triumph)
angol romantikus dráma, 120 perc, 1985
író: Erich Maria Remarque
szereplő(k):
Sir Anthony Hopkins (Dr. Ravic)
Lesley-Anne Down (Joan Madou)
Donald Pleasence (Haake)
Frank Finlay (Boris)
Martin Benson (Goldberg)
Még béke van, ám a háború árnyéka már ott lebeg Európa felett. Doktor Ravic, német emigráns útlevél nélkül, magához hasonló menekültek között él egy zughotelben. Sorsának követésével tárul elénk az akkori párizsi élet. Szerelem és halál, becsület és család, és a nyomor.
Könyvajánló: Erich Maria Remarque: A Diadalív árnyékában
Erich Maria Remarque legsikerültebb regényei közé tartozik A Diadalív árnyékában. Izgalmas cselekmény, határozott vonalakkal megrajzolt szereplők, állandóan feszült légkör, a nagyváros hangulata, ragyogó leírások teszik vonzóvá ezt a könyvet.
Még béke van, a fegyverek még nem szólaltak meg Európában, de a háború árnyéka már ott lebeg a kontinens országai felett. Párizsban látszólag a rendes, megszokott mederben folyik az élet, de gyülekeznek a menekültek, akik kénytelenek voltak elhagyni hazájukat, s a világváros dzsungelében bujkálnak. Közöttük van doktor Ravic, a német emigráns, s az ő viszontagságainak és sorsának bemutatásával varázsolja elénk Remarque a második világháború előestéjének képét, az ő napjait követve vonul el szemünk előtt a szállodákban és kórházakban, bisztrókban és kényelmes polgári otthonokban, bordélyokban és a széles bulvárokon kavargó párizsi élet: szerelem és halál, becsület és csalás, féktelen tobzódás és a legszörnyűbb nyomor.
A regény legjellegzetesebb vonásai az az emberiesség, az az őszinte együttérzés, mely minden sorából árad, s az a gyűlölet, mely a könyv minden lapján az elnyomatással, igazságtalansággal, embertelenséggel szemben megnyilvánul. Ebben a regényében is teljes pompájában csillog Remarque tolla, mely legtöbb művének oly nagy népszerűséget hozott.
Ez a film is egy régi, nagyon kedves könyvélményem kapcsán keltette fel az érdeklődésemet. Mint általában minden nekem tetsző könyvet, ezt is "rongyosra" olvastam.
Anne Frank naplója
(The Diary of Anne Frank)
angol háborús filmdráma, 112 perc, 1987
Szereplők
Katharine Schlesinger (Anne Frank)
Janet Amsbury (Miep Gies)
Nigel Anthony (Mr. Kraler)
Elizabeth Bell (Edith Frank)
Christopher Benjamin (Mr. Van Daan)
Amanda Govey (Sanne)
Anne, a nácik által megszállt Hollandiában élő zsidó származású lány tizenharmadik születésnapjára egy naplót kapott ajándékba. Naplójában egy képzeletbeli barátnőjének címezte bejegyzéseit, akit Kittynek nevezett el. 1942 júliusában nővére, Margot, behívót kapott a munkatáborba. A család a bujkálás mellett döntött, így az apa, Otto Frank egykori irodaépületének Anne által "Hátsó traktusként" emlegetett részébe költöztek. A bujkálásban Otto Frank négy korábbi dolgozója segítette őket. Később újabb bujkálók csatlakoztak hozzájuk, a Van Daan család, majd Dussel úr, egy fogorvos. Anne folyamatosan írta bejegyzéseit a családjáról, érzéseiről, a titkos "Hátsó traktus" mindennapi életéről. Egy napon megjelent a rendőrség, felfedezték a titkos ajtót, a rejtőzködőket megtalálták és elhurcolták. Anne Frank a bergen-belseni koncentrációs táborban halt meg tífuszban.
Ez a könyv egy csitri lány teljesen konvencionális naplója is lehetne, ha minden sorára nem vetne sötét árnyékot a történelem. Anne Frank kontra fasizmus - valahogy így jelentenék be ezt az ügyet a nemzetközi bíróságon. Egy kamasz életét, testi serdülését, bontakozó érzelmeit, nyíló szellemét csúfolja és becsteleníti meg a náci rémuralom. A hátsó traktus - ez volt a holland nyelven írt napló első kiadásának a címe - egy amszterdami épületben az a búvóhely, ahol a német diáklány nyolcadmagával több mint két évet élt kiszolgáltatva. Könyvét a Gestapo által feldúlt házban, a padlón szétszórt holmik alatt találták meg, és újra elolvasni ma is aktuális.
Mint azt már korábban is említettem, nagyon lenyűgöz az Arthur-legendakör, ez a film is azért tetszik annyira.
Excalibur
amerikai kalandfilm, 136 perc, 1981
szereplő(k):
Nigel Terry (Arthur király)
Nicol Williamson (Merlin)
Helen Mirren (Morgana)
Nicholas Clay (Lancelot)
Cherie Lunghi (Guenevere)
Gabriel Byrne (Pendragon)
Liam Neeson (Gawain)
Patrick Stewart (Leondegrance)
A film a legendás Arthur király történetét dolgozza fel. A szegény fiú Merlin, a varázsló segítségével megszerzi az ország trónját. Ugyanis ő az egyetlen, aki a kősziklából ki tudja húzni a hatalmat szimbolizáló kardot, az Excaliburt. Megalapítja a "kerekasztal lovagjainak" rendjét, amelynek a feladata az, hogy az országban uralkodó káoszt felszámolja, és folyamatosan jót cselekedjék. Arthur elveszi feleségül a szépséges Guinevrát, de a sors úgy hozza, hogy hölgye szívén legkiválóbb lovagjával, Sir Lancelot-val kell osztoznia.
Ehhez a filmhez nincs sok hozzáfűznivalóm, csak annyi, hogy már nagyon régóta szerettem volna megszerezni, s most végre sikerült!
Sólyomasszony
(Ladyhawke)
magyarul beszélő amerikai fantasztikus kalandfilm, 120 perc, 1985
szereplő(k):
Matthew Broderick (Phillipe Gaston)
Rutger Hauer (Etienne Navarre kapitány)
Michelle Pfeiffer (Isabeau d'Anjou)
Leo McKern (Imperius)
John Wood (Bishop)
Alfred Molina (Cezar)
A XIII. századi Franciaországban egy fiatal zsebtolvajt, Philipe-et rajtakapják, és a várbörtönbe zárják. A leleményes srácnak azonban sikerül megszöknie és bemenekülnie a közeli erdőbe az őt üldöző palotaőrök elől. A szökevény váratlan segítőre akad: Navarre, egy titokzatos lovag menti meg az életét. Philipe már menne is tovább, de ilyen könnyen nem menekül. Meg kell ismernie Navarre titkát! Kiderül, hogy a lovag egykor egy gonosz püspök őre volt, és beleszeretett a püspök gyönyörű szeretőjébe, Isabeu-ba. Amikor a püspök tudomást szerzett kettejük titkos kapcsolatáról, az istenekhez fohászkodva megátkozta a szerelmeseket. Navarre ettől kezdve farkasként éli éjszakáit, Isabeu pedig sólyomként nappalait - soha nem találkozhatnak többé emberként - hacsak nem sikerül valakinek megtörni az átkot...
13-14 éves lehettem, amikor kaptam apukámtól egy könyvet, a Világhódító Nagy Sándort. Ez a könyv nagyon magával ragadott, sokáig ez volt a kedvencem. Most összegyűjtöttem három Nagy Sándorral foglalkozó filmet.
Discovery Channel - Nagy Hódítók: Nagy Sándor
Városépítő, katona, uralkodó, hős. Vagyona páratlan, bátorsága emberfeletti volt. Ő alapította az ókor történelmének egyik messze földön híres városát, melyet Alexandriának nevezett el. Meghódította a nyugati világ jelentős részét, és korának legnagyobb hatalmait törölte el a Föld színéről.
Richard Burton, Frederic March és Claire Bloom főszereplésével mutatja be a film a híres görög uralkodó életét, aki 33 éves korában bekövetkező halála előtt meghódította az egész világot.
Nagyszerű történet egy hősies emberről, aki elindul meghódítani a világot. Mint mindenki, sok dologból ő is kiábrándult. Voltak nagy győzelmei és keserű csalódásai. Rendkívül nyájas tudott lenni, de rendkívül kegyetlen is. A kudarcai túlszárnyalják a legtöbb ember eredményeit.
francia-amerikai-angol-német-holland történelmi dráma, 175 perc, 2004
szereplő(k):
Colin Farrell (Alexander)
Angelina Jolie (Olympiasz)
Val Kilmer (Philip)
Sir Anthony Hopkins (Ptolemaiosz)
Jared Leto (Hephaestion)
Rosario Dawson (Roxanne)
Gary Stretch (Cleitus)
Jonathan Rhys-Meyers (Cassander)
Christopher Plummer (Arisztotelész)
Gyermekkora óta diadalról és harcról álmodozott. Egy csöpp országból indult el, és mire 25 éves lett, meghódította az ismert világ nagy részét. A kis macedón sereget a hatalmas Perzsa Birodalom ellen vezette, elfoglalta Egyiptomot, majd a sivatag után a hófödte hegycsúcsok felé kanyarodott: India jelentős részét is meghódította. Korábban sosem egyesült ekkora hatalom egyetlen kézben, és talán azóta sem volt rá példa. Nagy Sándor a világ ura lett, mégis magányosan halt titokzatos halált alig 33 éves korában. Néhány nagy barátság, néhány felejthetetlen csábítás, és 9 év vérben és páncélban a világ legnagyobb hadserege élén. Nagy Sándor élete megváltoztatta a világ történetét.
Oliver Stone-t gyermekkora óta elbűvölte Nagy Sándor alakja, régóta dédelgette a gondolatot, hogy filmet forgat róla. "Életem legizgalmasabb feladat volt elmesélni egy olyan történetet - mondja, melyet egyes feltételezések szerint nem lehet elmesélni."
Nagy Sándor alakja egészen kivételes helyet foglal el az emberiség történelmében. Hatalmas birodalmakat hódított meg, és katonai géniuszát huszonhárom évszázad sem tudta elhomályosítani. De mégsem ebben rejlik igazi nagysága, hiszen a katonai hódítókat legfeljebb saját nemzedékük szokta a "nagy" jelzővel megajándékozni. A világtörténelem színpadán nem egy híres hadvezér szerepel azóta - Hannibal, Scipió, Attila, Napóleon - de ezek csak a csatatéren arattak babérokat. Makedoniai Alexandros másért lett a világ népeinek Nagy Sándora - azért mert mérhetetlenül nagyobb területekre vitte szét korának műveltségét, a hellén civilizációt, mint bárki előtte vagy utána az emberiség híres hódítói vagy felfedezői közül.
A könyvből megismerjük Alexandros üstökösszerű életpályáját - egy álmodozó, tudásra szomjazó ifjú makedón királyfi, Aristotelés tanítványa elindul, hogy feltérképezze és meghódítsa az ismerős sőt az ismeretlen világot, s tettei nyomán - eleinte maga sem veszi észre- megváltozik az emberiség civilizációjának arculata.
