A Barbara Taylor Bradford sikerkönyvéből készült szívmelengető történet a művész Vanessa és a háborús tudósító Bill szerelmét meséli el. Vanessa egy kirándulás alkalmával Velencében ismerkedik meg Billel. Amikor felröppen a hír, hogy egy tudósítót lelőttek, Vanessa a legrosszabbra gondol. Kedvese elvesztésétől tart.
A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni. Dianne McGovin ügyvédként dolgozik, amíg egy napon fel nem tűnik neki, hogy egyszerűen elfelejt dolgokat: főleg a rövidtávú memóriája romlik. Elmegy az orvosához, hogy kiderítse, mi lehet a gond. A vizsgálatok során kiderül, hogy Alzheimer-kórban szenved. Diana nem meri elmondani a férjének, hogy beteg.
fekete-fehér szinkronos amerikai romantikus dráma, 118 perc, 1953
szereplő(k):
Burt Lancaster (Milton Warden őrmester)
Montgomery Clift (Robert E. Lee "Prew" Prewitt közlegény)
Donna Reed (Alma Burke)
Deborah Kerr (Karen Holmes)
Frank Sinatra (Angelo Maggio közlegény)
Philip Ober (Dana Holmes)
Mickey Shaughnessy (Leva)
Harry Bellaver (Mazzioli)
James Jones (Bit Part)
Ernest Borgnine ("Fatso" Judson)
Jack Warden (Buckley)
1941-ben járunk. Helyszínünk egy katonai bázis. Ide helyezték át Previtt közlegényt, az egykori bokszolót. Az egység parancsnoka, Dana Holmes tudomást szerez Previtt múltjáról, és megpróbálja újra sportolásra bírni az ifjú titánt, aki azonban nem akar többé szorítóba lépni. Ezzel viszont megpecsételi saját sorsát. A parancsnok ugyanis mindent megtesz, hogy pokollá tegye az életét.
Eközben Holmes felesége és Warden őrmester között tiltott szerelem szövődik.
Ám hőseink mit sem tudnak arról, hogy Japán végzetes csapást tervez az Amerikai Hadiflotta ellen Pearl Harbornál.
Fekete-fehér amerikai háborús filmdráma, 170 perc, 1958 DVD- I-II rész
szereplő(k):
Marlon Brando (Christian Diestl hadnagy)
Montgomery Clift (Noah Ackerman)
Dean Martin (Michael Whiteacre)
Hope Lange (Hope Plowman)
Barbara Rush (Margaret Freemantle)
May Britt (Gretchen Hardenberg)
Maximilian Schell (Hardenberg kapitány)
Dora Doll (Simone)
Lee Van Cleef (Rickett őrmester)
A II. világháborúévei alatt játszódó filmben a történelmi események csupán hátterül szolgálnak, mert a történet elsődleges célja különbözőfiatalemberek sorsának bemutatása ebben az embert próbáló időszakban.
A film a harmincas évektől a háború végéig követi nyomon egy szegény New York-i zsidó, Noah és egy könnyelmű amerikai szépfiú, Michael, valamint egy könyörtelen német, Christian egymást keresztező életútját.
színes magyarul beszélő angol-francia-olasz romantikus dráma, 113 perc, 1996
rendező: Franco Zeffirelli
szereplő(k):
William Hurt (Edward Fairfax Rochester)
Charlotte Gainsbourg (Jane Eyre)
Joan Plowright (Mrs. Fairfax)
Anna Paquin (fiatal Jane Eyre)
Geraldine Chaplin (Miss Scatcherd)
Billie Whitelaw (Grace Pool)
Maria Schneider (Bertha)
Elle Macpherson (Blanche Ingram)
Jane Eyre-t, a nincstelen árva kislányt nénikéje leányiskolába adja büntetésből. Bűne annyi, hogy okos, tehetséges, és nem hajlandó alávetni magát a felnőtt világ hazug, képmutató törvényeinek. A szigorú leányiskolában kíméletlen megaláztatásokat kell kiállnia.
Évek múltán az ifjú Jane Thornfieldbe szegődik nevelőnőnek, hogy a kastély mindig távol levő urának törvénytelen leányát, Adele-t tanítsa. Thornfield ódon falai baljós titkokat rejtenek. Egy titokzatos szolgáló néha fel, majd eltűnik, időnként pedig hátborzongató nevetés hallatszik a homályos folyosókon...
Ez a film megint csak egy gyerekkori kedvenc olvasmányom alapján keltette fel az érdeklődésemet.
Quo vadis?
színes amerikai történelmi dráma, 1951
rendező: Mervyn LeRoy
író: Henryk Sienkiewicz
szereplő(k):
Robert Taylor (Marcus Vinicius)
Deborah Kerr (Lygia)
Leo Genn (Petronius)
Peter Ustinov (Nero)
Patricia Laffan (Poppaea)
Nero uralkodása idején egymásba szeret egy római tiszt és egy keresztény nő. Poppea, a féltékeny császárné bosszút forral. Amikor a római férfi keresztény hitre tér, Poppea mindkettőjüket büntetésül az oroszlánok elé vetteti. Ugyanakkor azonban a római nép fellázad Nero császár ellen.
Henryk Sienkiewicz regénye, a Quo vadis Nero félelmetes uralkodása idején játszódik. Egy csodálatos szerelem története bontakozik ki a regény lapjain: Vinicus a gazdag patrícius, beleszeret Lygiába, aki királylányból lett római rabnővé. A lány Plautius házában él. Plautius felesége Pomponia, már keresztény, s keresztény Lygia is. Nero udvarába hívatja a lányt, s Viniciusnak ajándékozza. Lygia szereti Viniciust, mégis megszökik tőle. A férfi úgy érzi, mindenáron vissza kell szereznie Lygiát. De boldog lehet-e egymással ez a két, olyannyira különböző ember a keresztényüldözés korában? Megérthetik-e egymást? Hiszen mindketten mást tartanak fontosnak az életben, a boldogság s a szerelem sem jelenti számukra ugyanazt. Az ő személyükben megtestesülő kettősség jellemzi azt a világot, azt a kort, melyben élnek. Róma Nero eszeveszett dorbézolásaitól hangos, ember ember után esik áldozatul gyilkos tébolyának. Az új eszme hívei katakombákban bújkálnak, cirkuszok porondján halnak mártirhalált, de a kivégzettek helyébe mindegyre újak lépnek, mert megérett az idő a változásra, s a történelem parancsát nem semmisíthetik meg az égő Róma lángjai sem.
Amikor ezt a könyvet olvastam, akkor még nem voltam pánikbeteg, most már lehet, hogy nem merném újra elolvasni. Merlével is úgy voltam, mint Remarque-kal, szinte minden könyvét elolvastam. Már csak azt tudom, hogy akkor nagyon tetszett. Annyira, hogy nem sokkal később újraolvastam.
Malevil
színes francia-német sci-fi, 115 perc, 1981
szereplő(k):
Michel Serrault (Emmanuel Comte)
Jacques Dutronc (Colin)
Jean-Louis Trintignant (Fulbert)
Jacques Villeret (Momo)
Robert Dhéry (Peyssou)
Egy francia falu, Malevil élete az atomkatasztrófa után. A falusiak egy csoportja a helybeli nagybirtokos borpincéjében éli túl a robbanást. Azután meg kell küzdeniük a kóbor városlakókkal, akik a termésükre vetnek szemet, valamint egy másik túlélő csapat diktátorával is. Amikor ezeket a megpróbáltatásokat sikerrel kiállták, helikopterek jelennek meg a falu felett, és a hatóságok kényszerrel elszállítják az összes túlélőt.
Robert Merle 1972-es regényét vették alapul a készítők. Azonban az írónak egyáltalán nem tetszett a vászonra álmodott adaptáció, ezért kérte, hogy nevét meg se említsék a stáblistában, így csak ennyi szerepel a film elején: szabadon a Malevil regény után (Gallimard kiadás).
A cselekmény ideje 1977 tavasza. A helyszín: valahol Dél-Franciaországban egy középkori várkastély mélységesen mély pincéje. A XII-XIII.században épült várkastély jelenlegi ura, Emmanuel Comte barátaival és gazdasszonyával a régi várpincében éppen bort fejt, amikor bekövetkezik a tragédia. A pusztító atombombát a pincébe tartózkodók aránylag szerencsésen megússzák. Az újjászülető élet eseményeit és a pusztító atombomba előzményeit a regény főhőse, Emmanuel beszéli el, eleveníti föl visszaemlékezéseiben. Sugárzóan meleg emberségű robinsonnádnak leszünk tanúi. A kedélyes, emberséges demokratikus közösség életét Merle kitűnő helyzet és jellemfestő erővel jelenít meg. Persze nagy szerepet játszik a szerelem, az élet folytonosságát biztosító szerelem, amelyet egy takaros, helyes fehércselédnek köszönhetnek. Már-már túlságosan meséssé és idillikussá válna a regény, ha nem derülne ki csakhamar, hogy a maleviliakon kívül egyéb csoportocskák is életben maradtak. És e különböző felfogású, gondolkozású emberek felbukkanása elindítja az izgalmas és váratlan fordulatokban gazdag, kalandokban bővelkedő utópiát.
