Ez a film megint csak egy gyerekkori kedvenc olvasmányom alapján keltette fel az érdeklődésemet.
Quo vadis?
színes amerikai történelmi dráma, 1951
rendező: Mervyn LeRoy
író: Henryk Sienkiewicz
szereplő(k):
Robert Taylor (Marcus Vinicius)
Deborah Kerr (Lygia)
Leo Genn (Petronius)
Peter Ustinov (Nero)
Patricia Laffan (Poppaea)
Nero uralkodása idején egymásba szeret egy római tiszt és egy keresztény nő. Poppea, a féltékeny császárné bosszút forral. Amikor a római férfi keresztény hitre tér, Poppea mindkettőjüket büntetésül az oroszlánok elé vetteti. Ugyanakkor azonban a római nép fellázad Nero császár ellen.
Henryk Sienkiewicz regénye, a Quo vadis Nero félelmetes uralkodása idején játszódik. Egy csodálatos szerelem története bontakozik ki a regény lapjain: Vinicus a gazdag patrícius, beleszeret Lygiába, aki királylányból lett római rabnővé. A lány Plautius házában él. Plautius felesége Pomponia, már keresztény, s keresztény Lygia is. Nero udvarába hívatja a lányt, s Viniciusnak ajándékozza. Lygia szereti Viniciust, mégis megszökik tőle. A férfi úgy érzi, mindenáron vissza kell szereznie Lygiát. De boldog lehet-e egymással ez a két, olyannyira különböző ember a keresztényüldözés korában? Megérthetik-e egymást? Hiszen mindketten mást tartanak fontosnak az életben, a boldogság s a szerelem sem jelenti számukra ugyanazt. Az ő személyükben megtestesülő kettősség jellemzi azt a világot, azt a kort, melyben élnek. Róma Nero eszeveszett dorbézolásaitól hangos, ember ember után esik áldozatul gyilkos tébolyának. Az új eszme hívei katakombákban bújkálnak, cirkuszok porondján halnak mártirhalált, de a kivégzettek helyébe mindegyre újak lépnek, mert megérett az idő a változásra, s a történelem parancsát nem semmisíthetik meg az égő Róma lángjai sem.
Amikor ezt a könyvet olvastam, akkor még nem voltam pánikbeteg, most már lehet, hogy nem merném újra elolvasni. Merlével is úgy voltam, mint Remarque-kal, szinte minden könyvét elolvastam. Már csak azt tudom, hogy akkor nagyon tetszett. Annyira, hogy nem sokkal később újraolvastam.
Malevil
színes francia-német sci-fi, 115 perc, 1981
szereplő(k):
Michel Serrault (Emmanuel Comte)
Jacques Dutronc (Colin)
Jean-Louis Trintignant (Fulbert)
Jacques Villeret (Momo)
Robert Dhéry (Peyssou)
Egy francia falu, Malevil élete az atomkatasztrófa után. A falusiak egy csoportja a helybeli nagybirtokos borpincéjében éli túl a robbanást. Azután meg kell küzdeniük a kóbor városlakókkal, akik a termésükre vetnek szemet, valamint egy másik túlélő csapat diktátorával is. Amikor ezeket a megpróbáltatásokat sikerrel kiállták, helikopterek jelennek meg a falu felett, és a hatóságok kényszerrel elszállítják az összes túlélőt.
Robert Merle 1972-es regényét vették alapul a készítők. Azonban az írónak egyáltalán nem tetszett a vászonra álmodott adaptáció, ezért kérte, hogy nevét meg se említsék a stáblistában, így csak ennyi szerepel a film elején: szabadon a Malevil regény után (Gallimard kiadás).
A cselekmény ideje 1977 tavasza. A helyszín: valahol Dél-Franciaországban egy középkori várkastély mélységesen mély pincéje. A XII-XIII.században épült várkastély jelenlegi ura, Emmanuel Comte barátaival és gazdasszonyával a régi várpincében éppen bort fejt, amikor bekövetkezik a tragédia. A pusztító atombombát a pincébe tartózkodók aránylag szerencsésen megússzák. Az újjászülető élet eseményeit és a pusztító atombomba előzményeit a regény főhőse, Emmanuel beszéli el, eleveníti föl visszaemlékezéseiben. Sugárzóan meleg emberségű robinsonnádnak leszünk tanúi. A kedélyes, emberséges demokratikus közösség életét Merle kitűnő helyzet és jellemfestő erővel jelenít meg. Persze nagy szerepet játszik a szerelem, az élet folytonosságát biztosító szerelem, amelyet egy takaros, helyes fehércselédnek köszönhetnek. Már-már túlságosan meséssé és idillikussá válna a regény, ha nem derülne ki csakhamar, hogy a maleviliakon kívül egyéb csoportocskák is életben maradtak. És e különböző felfogású, gondolkozású emberek felbukkanása elindítja az izgalmas és váratlan fordulatokban gazdag, kalandokban bővelkedő utópiát.
Ezt a könyvet akkoriban olvastam, amikor megismerkedtem első férjemmel. S mert neki egyik kedvenc könyve volt, úgy gondoltam, nekem is tetszeni fog. Rá is kaptam ezután Remarque könyveire!
A diadalív árnyékában
(Arch of Triumph)
angol romantikus dráma, 120 perc, 1985
író: Erich Maria Remarque
szereplő(k):
Sir Anthony Hopkins (Dr. Ravic)
Lesley-Anne Down (Joan Madou)
Donald Pleasence (Haake)
Frank Finlay (Boris)
Martin Benson (Goldberg)
Még béke van, ám a háború árnyéka már ott lebeg Európa felett. Doktor Ravic, német emigráns útlevél nélkül, magához hasonló menekültek között él egy zughotelben. Sorsának követésével tárul elénk az akkori párizsi élet. Szerelem és halál, becsület és család, és a nyomor.
Könyvajánló: Erich Maria Remarque: A Diadalív árnyékában
Erich Maria Remarque legsikerültebb regényei közé tartozik A Diadalív árnyékában. Izgalmas cselekmény, határozott vonalakkal megrajzolt szereplők, állandóan feszült légkör, a nagyváros hangulata, ragyogó leírások teszik vonzóvá ezt a könyvet.
Még béke van, a fegyverek még nem szólaltak meg Európában, de a háború árnyéka már ott lebeg a kontinens országai felett. Párizsban látszólag a rendes, megszokott mederben folyik az élet, de gyülekeznek a menekültek, akik kénytelenek voltak elhagyni hazájukat, s a világváros dzsungelében bujkálnak. Közöttük van doktor Ravic, a német emigráns, s az ő viszontagságainak és sorsának bemutatásával varázsolja elénk Remarque a második világháború előestéjének képét, az ő napjait követve vonul el szemünk előtt a szállodákban és kórházakban, bisztrókban és kényelmes polgári otthonokban, bordélyokban és a széles bulvárokon kavargó párizsi élet: szerelem és halál, becsület és csalás, féktelen tobzódás és a legszörnyűbb nyomor.
A regény legjellegzetesebb vonásai az az emberiesség, az az őszinte együttérzés, mely minden sorából árad, s az a gyűlölet, mely a könyv minden lapján az elnyomatással, igazságtalansággal, embertelenséggel szemben megnyilvánul. Ebben a regényében is teljes pompájában csillog Remarque tolla, mely legtöbb művének oly nagy népszerűséget hozott.
Ez a film is egy régi, nagyon kedves könyvélményem kapcsán keltette fel az érdeklődésemet. Mint általában minden nekem tetsző könyvet, ezt is "rongyosra" olvastam.
Anne Frank naplója
(The Diary of Anne Frank)
angol háborús filmdráma, 112 perc, 1987
Szereplők
Katharine Schlesinger (Anne Frank)
Janet Amsbury (Miep Gies)
Nigel Anthony (Mr. Kraler)
Elizabeth Bell (Edith Frank)
Christopher Benjamin (Mr. Van Daan)
Amanda Govey (Sanne)
Anne, a nácik által megszállt Hollandiában élő zsidó származású lány tizenharmadik születésnapjára egy naplót kapott ajándékba. Naplójában egy képzeletbeli barátnőjének címezte bejegyzéseit, akit Kittynek nevezett el. 1942 júliusában nővére, Margot, behívót kapott a munkatáborba. A család a bujkálás mellett döntött, így az apa, Otto Frank egykori irodaépületének Anne által "Hátsó traktusként" emlegetett részébe költöztek. A bujkálásban Otto Frank négy korábbi dolgozója segítette őket. Később újabb bujkálók csatlakoztak hozzájuk, a Van Daan család, majd Dussel úr, egy fogorvos. Anne folyamatosan írta bejegyzéseit a családjáról, érzéseiről, a titkos "Hátsó traktus" mindennapi életéről. Egy napon megjelent a rendőrség, felfedezték a titkos ajtót, a rejtőzködőket megtalálták és elhurcolták. Anne Frank a bergen-belseni koncentrációs táborban halt meg tífuszban.
Ez a könyv egy csitri lány teljesen konvencionális naplója is lehetne, ha minden sorára nem vetne sötét árnyékot a történelem. Anne Frank kontra fasizmus - valahogy így jelentenék be ezt az ügyet a nemzetközi bíróságon. Egy kamasz életét, testi serdülését, bontakozó érzelmeit, nyíló szellemét csúfolja és becsteleníti meg a náci rémuralom. A hátsó traktus - ez volt a holland nyelven írt napló első kiadásának a címe - egy amszterdami épületben az a búvóhely, ahol a német diáklány nyolcadmagával több mint két évet élt kiszolgáltatva. Könyvét a Gestapo által feldúlt házban, a padlón szétszórt holmik alatt találták meg, és újra elolvasni ma is aktuális.
13-14 éves lehettem, amikor kaptam apukámtól egy könyvet, a Világhódító Nagy Sándort. Ez a könyv nagyon magával ragadott, sokáig ez volt a kedvencem. Most összegyűjtöttem három Nagy Sándorral foglalkozó filmet.
Discovery Channel - Nagy Hódítók: Nagy Sándor
Városépítő, katona, uralkodó, hős. Vagyona páratlan, bátorsága emberfeletti volt. Ő alapította az ókor történelmének egyik messze földön híres városát, melyet Alexandriának nevezett el. Meghódította a nyugati világ jelentős részét, és korának legnagyobb hatalmait törölte el a Föld színéről.
Richard Burton, Frederic March és Claire Bloom főszereplésével mutatja be a film a híres görög uralkodó életét, aki 33 éves korában bekövetkező halála előtt meghódította az egész világot.
Nagyszerű történet egy hősies emberről, aki elindul meghódítani a világot. Mint mindenki, sok dologból ő is kiábrándult. Voltak nagy győzelmei és keserű csalódásai. Rendkívül nyájas tudott lenni, de rendkívül kegyetlen is. A kudarcai túlszárnyalják a legtöbb ember eredményeit.
francia-amerikai-angol-német-holland történelmi dráma, 175 perc, 2004
szereplő(k):
Colin Farrell (Alexander)
Angelina Jolie (Olympiasz)
Val Kilmer (Philip)
Sir Anthony Hopkins (Ptolemaiosz)
Jared Leto (Hephaestion)
Rosario Dawson (Roxanne)
Gary Stretch (Cleitus)
Jonathan Rhys-Meyers (Cassander)
Christopher Plummer (Arisztotelész)
Gyermekkora óta diadalról és harcról álmodozott. Egy csöpp országból indult el, és mire 25 éves lett, meghódította az ismert világ nagy részét. A kis macedón sereget a hatalmas Perzsa Birodalom ellen vezette, elfoglalta Egyiptomot, majd a sivatag után a hófödte hegycsúcsok felé kanyarodott: India jelentős részét is meghódította. Korábban sosem egyesült ekkora hatalom egyetlen kézben, és talán azóta sem volt rá példa. Nagy Sándor a világ ura lett, mégis magányosan halt titokzatos halált alig 33 éves korában. Néhány nagy barátság, néhány felejthetetlen csábítás, és 9 év vérben és páncélban a világ legnagyobb hadserege élén. Nagy Sándor élete megváltoztatta a világ történetét.
Oliver Stone-t gyermekkora óta elbűvölte Nagy Sándor alakja, régóta dédelgette a gondolatot, hogy filmet forgat róla. "Életem legizgalmasabb feladat volt elmesélni egy olyan történetet - mondja, melyet egyes feltételezések szerint nem lehet elmesélni."
Nagy Sándor alakja egészen kivételes helyet foglal el az emberiség történelmében. Hatalmas birodalmakat hódított meg, és katonai géniuszát huszonhárom évszázad sem tudta elhomályosítani. De mégsem ebben rejlik igazi nagysága, hiszen a katonai hódítókat legfeljebb saját nemzedékük szokta a "nagy" jelzővel megajándékozni. A világtörténelem színpadán nem egy híres hadvezér szerepel azóta - Hannibal, Scipió, Attila, Napóleon - de ezek csak a csatatéren arattak babérokat. Makedoniai Alexandros másért lett a világ népeinek Nagy Sándora - azért mert mérhetetlenül nagyobb területekre vitte szét korának műveltségét, a hellén civilizációt, mint bárki előtte vagy utána az emberiség híres hódítói vagy felfedezői közül.
A könyvből megismerjük Alexandros üstökösszerű életpályáját - egy álmodozó, tudásra szomjazó ifjú makedón királyfi, Aristotelés tanítványa elindul, hogy feltérképezze és meghódítsa az ismerős sőt az ismeretlen világot, s tettei nyomán - eleinte maga sem veszi észre- megváltozik az emberiség civilizációjának arculata.
Igaziból ez nem is szinkronos film, de mert gyerekkorom egyik legkedvesebb olvasmányából készült, mégis iderakom.
Tündér Lala
színes magyar mesejáték, 81 perc, 1981
író: Szabó Magda
szereplő(k):
Mészáros Marci (Lala)
Ernyey Béla (Amalfi herceg)
Benkő Gyula (Omikron)
Sárosi Gábor (Parancsnok)
Irina Alfjorova (Irisz)
Nagy Gábor és Gelley Kornél (Aterpater)
Tyll Attila (Jusztin)
Bálint András (Péter)
Ferencz Orsolya (Bea)
Győrffy György (Dagi)
Harkányi Endre (Und)
Paudits Béla (Citó)
Horkai János (Meccs)
Komlós Juci (Kencefice)
Horváth Sándor (Csill)
Pogány Judit (Gigi hangja)
Csákányi László (Géphang)
Tündérországban mostanában egyre furcsább dolgok történnek, s mögöttük minden esetben Irisz királynő kisfia, Lala áll. Most például ismét eltűnt, s ráadásul elvitte a királynő konvertorát, mellyel tetszés szerint átalakíthatja magát bármiféle élőlénnyé. És ez még a kisebbik baj, de magával vitte Irisz jogarát is, márpedig anélkül nem jelenhet meg a királynő a hamarosan kezdődő államtanácson. Aterpater varázsló megvizsgálja Lalát, és kiderül: emberszíve van, amiatt viselkedik olyan furcsán. S aki nem egészen tündér, azt száműzni kell Tündérországból...
Szabó Magda: Tündér Lala - Lala más, mint a többi tündérgyerek. Látja ezt mindenki Tündérföldön, tudja ezt édesanyja, Írisz királynő is, csak nem akarja észrevenni. Hiába, van abban valami nyugtalanító, ha egy tündérkisfiú különbözik a többitől. Hiszen a tündérgyerekek valamennyien derűsek, elégedettek, gondtalanok. Egyik sem töri a fejét olyasmin, ami nem tartozik rá, egyik sem vágyik el Tündérföldről még próbaképpen, még kíváncsiságból sem. Csak éppen Lala. A legöregebb tündér sem emlékszik ilyen furcsa tündérgyerekre. Persze túlzás volna azt állítani, hogy egyedül Lala az elindítója azoknak a hihetetlen eseményeknek, amelyek teljesen felkavarják Tündérföld békéjét, hiszen a szálak Aterpaterhez, a tudós varázslóhoz vezetnek, és igazságtalanság volna a piros szemű varázsló cselszövéseiért Lalát hibáztatnunk. De ítéljetek magatok. Ha nyomon követitek azokat az izgalmas bonyodalmakat, amelyek Írisz királynő, Amalfi kapitány, a kis Gigi és Csill patikus körül támadtak, talán megértitek Lalát, aki nem rossz tündérgyerek - csak éppen más, mint a többi.
Ted Kramer imádja családját: feleségét és hatéves kisfiát, de azért a munka a legfontosabb számára, minden mást a karrierjének rendel alá. Egyik este arra ér haza, hogy Joanna, a felesége szárazon közli vele: elhagyja, hogy az anyaszerepből kiszakadva végre megpróbálja megvalósítani önmagát. Így a gyerekkel járó összes gond az apára szakad, aki kénytelen újra felépíteni az életét: megtanulni a gyereknevelés csínját-bínját, s mindeközben az állását is megtartani. Ted főz, vásárol, takarít, játszótérre jár, s megérzi és megérti tündéri kisfia minden vágyát és félelmét. Kisebb-nagyobb zűrök mellett is olyan ajándék ez, amiben kevés apának van része. S másfél év után, miután a legapróbb részlet is a helyére került, ismét megjelenik Joanna... Az egyre gyorsabban rohanó világ veszélyben lévő kapcsolatait, kiüresedő értékeit és újra megtalált esélyeit egy válás krónikáján keresztül bemutató filmet 1980-ban öt Oscar-díjjal jutalmazták: legjobb film; legjobb rendezés; legjobb adaptált forgatókönyv; legjobb férfi alakítás (Dustin Hoffman); legjobb női epizódalakítás (Meryl Streep)
Avery Corman: Kramer kontra Kramer - "- Billy, ugye tudod, hogy a mami is New Yorkban lakik? - Igen. - Szóval, amikor egy anya és apa elválik, néha vitatkozni szoktak arról, hogy melyiküknél lakjon a gyerekük, az anyánál vagy az apánál. No most van egy ember, aki nagyon-nagyon okos. Úgy hívják, hogy bíró. Ez a bíró nagyon sokat tud a válásokról, az anyákról, az apákról és a gyerekekről. Ő dönti el, hogy kinél lakjon a gyerek, mi lesz jobb neki. - És miért dönti el? - Hát, mert ez a feladata. Tudod, ő igen hatalmas ember. - Olyan, mint az igazgató? - Még az igazgatónál is nagyobb. Talárban ül egy nagy széken. Ez a bíró sokat gondolkodott rólunk, terólad meg énrólam meg a mamiról, és úgy döntött, hogy az lesz a legjobb, ha te ezután a maminál laksz. Én pedig nagyon szerencsés vagyok, mert ha a maminál fogsz is lakni, azért minden vasárnap meglátogathatlak."
Ez egy megrázó történet, ajánlom a könyv elolvasását is!
A lányom nélkül soha (Not Without My Daughter)
színes magyarul beszélő amerikai filmdráma, 111 perc, 1991
rendező: Brian Gilbert író: William Hoffer, Betty Mahmoody forgatókönyvíró: David W. Rintels zeneszerző: Jerry Goldsmith operatőr: Peter Hannan vágó: Terry Rawlings
szereplő(k): Sally Field (Betty Mahmoody) Alfred Molina (Moody) Sheila Rosenthal (Mahtob) Roshan Seth (Houssein) Sarah Badel (Nicole)
1984-ben Betty Mahmoody férje elvitte feleségét és lányát Iránba, hogy együtt legyen a család. Előtte megesküszik feleségének, hogy nem lesz semmi bántódásuk, ha úgy döntenek, bármikor nyugodtan visszatérhetnek Amerikába. Hazudott. Az asszony eget-földet megmozgat, hogy kiszabadulhasson a szigorú iszlám törvények szerint élő család rabságából.
Betty Mahmudi és férje, az Amerikában dolgozó, iráni származású orvos, Dr. Szejjed Bozorg Mahmudi 1984-ben Iránba utazik, hogy meglátogassák Mudi családját. Velük volt négyéves kislányuk, Mahtab is. Betty megdöbbenve tapasztalja a nyomorúságos és mocskos életkörülményeket, és azt, hogy ebben az országban a nőket akarattalan tárgyakként kezelik, a nyugati embereket padig gyűlölik. Betty hamarosan kétségbeesetten vágyott vissza Amerikába. De Mudi és rokonsága másként döntött. Anya és lánya egy idegen és ellenséges világ foglyai lettek, túszai az egyre zsarnokibb és erőszakosabb férfinak. Végül Betty találkozott egy idegennel, aki megszervezte kockázatos menekülésüket Iránból, egy olyan úton, amelyet kevés nő és gyerek csinált valaha is végig. Lidércnyomásos erőfeszítéseket tesznek azért, hogy hazatérhessenek otthonukba. A menekülés egy rettenetes hóviharban kezdődik...
színes magyarul beszélő amerikai romantikus dráma, 99 perc, 1970
rendező: Arthur Hiller forgatókönyvíró: Erich Segal zeneszerző: Francis Lai operatőr: Richard C. Kratina executive producer: David Golden vágó: Robert C. Jones
szereplő(k): Ali MacGraw (Jennifer Cavalieri) Ryan O'Neal (Oliver) John Marley (Phil Cavilleri) Russell Nype (Dean Thompson) Ray Milland (Oliver Barrett)
Oliver Barrett gazdag családból származó egyetemista. Szeretné a saját útját járni, és bebizonyítani, hogy nincs szüksége apja segítségére az életben. Mindezt tetézi, hogy beleszeret a szegény családból való Jennybe. A két fiatal, dacolva a köztük lévő társadalmi különbséggel és a szülők ellenkezésével, összeköti az életét. Együtt élnek, a boldogságuk felhőtlen. Vagy mégsem? Amikor Jenny beteg lesz, még semmi rosszra nem gondolnak. Ám kiderül, hogy a baj súlyosabb, mint hitték. Jenny ugyanis halálos beteg, csupán hónapjai vannak hátra.
Erich Segal: Love story - "Mit mondhat el az ember egy huszonöt éves lányról, aki meghalt? Hogy szép volt. És okos, mint a nap. Hogy szerette Mozartot és Bachot. És a Beatlest. És engem. Egyszer, amikor éppenséggel egy kalap alá vett ezekkel a zenei példaképekkel, és megkérdeztem, mi a sorrend, mosolyogva azt válaszolta: betűrend szerinti. Akkor én is mosolyogtam. De most csak ülök és töprengek, vajon a keresztnevemen sorolt be - mikor is csak Mozart kullog utánam -, vagy a vezetéknevemen, mikor is beékelődöm Bach és a Beatles közé. De az első nem lehetek semmiképp, s ez valami ostoba okból pokolian dühít, mivel világéletemben azt képzeltem, hogy nekem mindenben az elsőnek kell lennem. Tudják: családi örökség"
rendező: John Korty író: Erich Segal forgatókönyvíró: John Korty zeneszerző: Lee Holdridge, Francis Lai operatőr: Arthur J. Ornitz vágó: Stuart H. Pappé
szereplő(k): Ryan O'Neal (Oliver Barrett) Candice Bergen (Marcie Bonwit) Nicola Pagett (Joanna Stone) Ed Binns (Phil Cavilleri) Charles Haid (Stephen Simpson)
A Love Story-ban megismerkedhettünk Oliver és Jenny tragikus szerelmével. A lány halála után Oliver nem tud gyászából magához térni. Bár a nők körülzsongják, neki másutt járnak a gondolatai, úgy tűnik, hogy a szerelem és a boldogság már soha többet nem talál rá. Egy napon azonban találkozik egy lánnyal, aki kedves lényével rég tapasztalt érzéseket ébreszt benne...
Erich Segal: Oliver története - Oliver Barrett (e néven a negyedik) tragikus végű házassága után - amelyről a Szerelmi történet (Love Story) szól - nehezen talál magára. Barátai, após hiába próbálják kiragadni magányából, munkája leköti ugyan, de nem annyira, hogy feledné Jennyt, aki meghalt... Sporttal is próbállkozik, teniszezik, fut. És futás közben, egy borongós hajnalon megelőzi egy titokzatos szőke lány. És Oliver üldözőbe veszi - most már nemcsak a Central Park furtóösvényein. A "Szerelmi történet" folytatódik, de Olivernek ezúttal sem jut osztályrészül tartós boldogság. Hogy benne van-e a hiba, vagy a lányban, vagy a világban, amelyben élnek - ki tudja? S hogy Oliver igazán boldog lesz-e valaha is, arról talán csak Erich Segal további regényeiből értesülünk majd...
színes magyarul beszélő amerikai filmdráma, 128 perc, 1988
rendező: Barry Levinson író: Barry Morrow forgatókönyvíró: Ronald Bass, Barry Morrow zeneszerző: Hans Zimmer operatőr: John Seale producer: Mark Johnson látványtervező: Ida Random vágó: Stu Linder
szereplő(k): Dustin Hoffman (Raymond Babbitt) Tom Cruise (Charlie Babbitt) Valeria Golino (Susanna) Jack Murdock (John Mooney) Gerald R. Molen (Bruner) Bonnie Hunt (Sally) Michael D. Roberts (Vern)
Charlie Babbitt, a csupán pénzköltésben jeleskedő aranyifjú csalódottan veszi tudomásul, hogy édesapjától nem örökölt mást, mint néhány rózsabokrot, meg egy majd 40 éves kocsimatuzsálemet. Hamarosan még egy keserű meglepetés éri - kiderül, hogy van egy bátyja, aki a hagyaték mintegy hárommillió dollárnyi részét kapja. Charlie egy intézetben talál rá Raymond-ra, s magával viszi őt, annak reményében, hogy megszerezheti a bátyja számára értéktelen vagyont. Közös útjuk során Charlie sok újat tanul, s Raymond segítségével végül legyőzi saját korlátjait, s átértékeli életét.
Leonore Fleischer: Rain Man (Esőember) - Szívfacsaró történet... Charlie Babbitt: vagány (vagy annak hiszi magát), nyüzsgő és keservesen büszke. Amikor apja meghal, azt reméli, nagy vagyont örökölt. De apja mást gondolt. Raymond Babbitt: Charlie tizennyolc évvel idősebb bátyja, akiről Charlie semmit sem tudott: egy gyógyintézet ápoltja, saját elméjének foglya, gyermekkora árnyainak üldözöttje. És hárommillió dollár örököse. Amikor Charlie elrabolja Raymondot, és megpróbálja elrejteni, hogy megszerezze a pénzt, nem sejti, hogy mindkettejüket Odüsszeiába hajszolja, keresztül-kasul Amerikán - a múltba vezető hosszú útra, vesztükbe, egyszersmind kölcsönös szeretetük váratlan újjászületéséhez.
Ennek a filmnek a szeretete szintén középiskolai élményemre nyúlik vissza. Népművelőnek ill. ahogy hivatalosan akkor illett mondani, közművelődési előadónak tanultam. A tantárgyaink között szerepelt az esztétikai elemzés nevű tárgy is. Volt egy novella, amit azóta is hiába keresek: A sárkány. Ebben olvastam először Artúr királyról és Lancelotról és ekkor szerettem meg az Artúr-legendakört. Aztán amikor filmen megjelent, ráadásul két olyan főszereplővel, akiknek szinte minden filmjét bármikor szívesen megnézem, ezt is többször néztem végig. Persze a könyvet is elolvastam, de az nem ragadott annyira magával, mint a film.
Az első lovag (First Knight)
színes magyarul beszélő amerikai kalandfilm, 134 perc, 1995
rendező: Jerry Zucker író: William Nicholson, Lorne Cameron, David Hoselton forgatókönyvíró: William Nicholson operatőr: Adam Greenberg díszlettervező: Malcolm Stone jelmeztervező: Nana Cecchi zene: Jerry Goldsmith producer: Jerry Zucker, Hunt Lowry látványtervező: John Box vágó: Walter Murch
szereplő(k): Sir Sean Connery (Artúr király) Richard Gere (Lancelot) Julia Ormond (Guinevere) Ben Cross (Malagant herceg) John Gielgud (Oswald) Liam Cunningham (Agravaine) Christopher Villiers (Sir Kay) Ralph Ineson (Ralf) Paul Kynman (Mark)
Artúr király harcba száll a gonosz Malaganttal, aki megint egy újabb várost akar uralma alá hajtani. E város úrnője, a gyönyörű Guinevere beleszeret uralkodójába, és úgy dönt, feleségül megy hozzá. Ám éppen mikor belépne a királyi vár kapuján, véletlenül összetalálkozik egy ismeretlen nomáddal, Lancelottal. Artúr király meglátja Lancelotban a bátor és becsületes hőst, és a híres Kerekasztal lovagjává teszi. Lancelot azonban csak egyet akar: az áhított nő kezét. És senki sem tudhatja előre, mire képes egy ilyen elsöprő erejű szerelem.
Arthur, a bölcs lovagkirály békében és a kerekasztal lovagjaival egyetértésben uralkodik az arany városban, Camelotban. Egész életét népének szentelte, és most úgy érzi, végre megtalálta birodalma méltó királynőjét a fiatal és sugárzóan szép Guinevere személyében. Guinevere őszintén vonzódik a rendkívüli férfihoz, és útra is kel Camelot várába, az esküvőre. Az úton kóbor lovagok támadják meg, de egy ismeretlen, hazátlan ifjú harcos, Lancelot megmenti életét. A hirtelen fellobbanó szenvedély elhomályosítja addigi érzelmeit, és bár a király felesége lesz, szerelme Lancelothoz köti. Arthur mindkettőjüket boldogan fogadja városába és bizalmába, nem is sejtve a titkot, amely mindannyiuk életét gyökerestől megváltoztatja majd... E kalandban, romantikában bővelkedő szerelmi háromszög történetét Elizabeth Chadwick Betty Trask-díjas írónő avatott tolla nemcsak izgalmas olvasmánnyá, hanem máig is aktuális példázattá emeli.
Könyvajánló:
