A televíziós sztár MichaelLandon életrajzi története. A tizenöt éves Michaeljr. (JoelBerti) szülei válásakor sorsára hagyatottnak érzi magát, sőt apja szoknyavadászata tovább komplikálja életét. Landon második feleségének, Lynnek (CherylLadd) fia, Michael és az anyja magukra maradnak, amikor Landon (John Schneider) a LittleHouseonthePrairie forgatásának sminkesével összeáll.
A film Barbara TaylorBradford regénye alapján készült. A fiatal KatharineTempest tehetséges színésznő. Fényes karrierről álmodik, múltja azonban sötét titkot rejteget, amely megakadályozhatja további pályafutását. Egy nap megismerkedik egyik hódolója testvérével, FrancescaCunninghammel. A lány arisztokrata körökből származik, és írói pályára készül. A két nő összebarátkozik, ám kapcsolatuk nem marad sokáig felhőtlen, egy jóképű színész, VictorMason miatt, aki meghódítja szívüket. Ez a szerelmi háromszög számos intrika, féltékenység és hűtlenség forrása lesz.
Poppy Montgomery (Norma Jean Baker/Marilyn Monroe)
Ann-Margret (Della Monroe)
Patrick Dempsey (Cass)
Kirstie Alley (Elsie)
Patricia Richardson (Gladys Baker)
Eric Bogosian (Otto Ose)
Wallace Shawn (I. E. Shinn)
Skye McCole Bartusiak (a fiatal Norma Jean)
Marilyn Monroe élete és halála ma már történelem - egyike Hollywood legdivatosabb és legrejtélyesebb legendáinak. Pedig az egész annyira hétköznapian kezdődött. Norma Jean, a szeretetre vágyó kislány minden tekintetből hátrányosan indul: apa nélkül nő fel; anyja több időt tölt az idegszanatóriumban, mint otthon; egyik nevelőszülőtől a másikhoz kerül; s több alkalommal szexuálisan is molesztálják. Mígnem a testileg koraérett lány alig tizenhat évesen szinte észbe se kap, s már férjhez is adják egy világháborúba készülő bakához. Ám az egyedül maradt hadifeleség élete fölöttébb ingerszegény, sőt mi több: dögunalmas. Norma Jean inkább munkába áll, mégpedig úgy, hogy segítse a fronton harcolókat: egy hadiüzemben. Itt fedezi fel Otto, a divatfotós, aki katonai újságoknak készít lelkesítő képeket. A fényképész éles szemével elkezd igazi nőt faragni a félős, vidéki kislányból, majd bemutatja egy jó nevű hollywoodi ügynöknek. Isaac Shinn azonnal meglátja a lányban a nagy lehetőséget, s az ő irodájából némi fazonírozás után sima út vezet az egyik nagy hatalmú stúdióvezérig, pontosabban annak szereposztó díványáig. Immár jöhet az első kis filmszerep a frissiben kijelölt művésznév alatt: Marilyn Monroe.
A Barbara Taylor Bradford sikerkönyvéből készült szívmelengető történet a művész Vanessa és a háborús tudósító Bill szerelmét meséli el. Vanessa egy kirándulás alkalmával Velencében ismerkedik meg Billel. Amikor felröppen a hír, hogy egy tudósítót lelőttek, Vanessa a legrosszabbra gondol. Kedvese elvesztésétől tart.
A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni. Dianne McGovin ügyvédként dolgozik, amíg egy napon fel nem tűnik neki, hogy egyszerűen elfelejt dolgokat: főleg a rövidtávú memóriája romlik. Elmegy az orvosához, hogy kiderítse, mi lehet a gond. A vizsgálatok során kiderül, hogy Alzheimer-kórban szenved. Diana nem meri elmondani a férjének, hogy beteg.
fekete-fehér szinkronos amerikai romantikus dráma, 118 perc, 1953
szereplő(k):
Burt Lancaster (Milton Warden őrmester)
Montgomery Clift (Robert E. Lee "Prew" Prewitt közlegény)
Donna Reed (Alma Burke)
Deborah Kerr (Karen Holmes)
Frank Sinatra (Angelo Maggio közlegény)
Philip Ober (Dana Holmes)
Mickey Shaughnessy (Leva)
Harry Bellaver (Mazzioli)
James Jones (Bit Part)
Ernest Borgnine ("Fatso" Judson)
Jack Warden (Buckley)
1941-ben járunk. Helyszínünk egy katonai bázis. Ide helyezték át Previtt közlegényt, az egykori bokszolót. Az egység parancsnoka, Dana Holmes tudomást szerez Previtt múltjáról, és megpróbálja újra sportolásra bírni az ifjú titánt, aki azonban nem akar többé szorítóba lépni. Ezzel viszont megpecsételi saját sorsát. A parancsnok ugyanis mindent megtesz, hogy pokollá tegye az életét.
Eközben Holmes felesége és Warden őrmester között tiltott szerelem szövődik.
Ám hőseink mit sem tudnak arról, hogy Japán végzetes csapást tervez az Amerikai Hadiflotta ellen Pearl Harbornál.
színes magyarul beszélő angol-francia-olasz romantikus dráma, 113 perc, 1996
rendező: Franco Zeffirelli
szereplő(k):
William Hurt (Edward Fairfax Rochester)
Charlotte Gainsbourg (Jane Eyre)
Joan Plowright (Mrs. Fairfax)
Anna Paquin (fiatal Jane Eyre)
Geraldine Chaplin (Miss Scatcherd)
Billie Whitelaw (Grace Pool)
Maria Schneider (Bertha)
Elle Macpherson (Blanche Ingram)
Jane Eyre-t, a nincstelen árva kislányt nénikéje leányiskolába adja büntetésből. Bűne annyi, hogy okos, tehetséges, és nem hajlandó alávetni magát a felnőtt világ hazug, képmutató törvényeinek. A szigorú leányiskolában kíméletlen megaláztatásokat kell kiállnia.
Évek múltán az ifjú Jane Thornfieldbe szegődik nevelőnőnek, hogy a kastély mindig távol levő urának törvénytelen leányát, Adele-t tanítsa. Thornfield ódon falai baljós titkokat rejtenek. Egy titokzatos szolgáló néha fel, majd eltűnik, időnként pedig hátborzongató nevetés hallatszik a homályos folyosókon...
Ezt a könyvet akkoriban olvastam, amikor megismerkedtem első férjemmel. S mert neki egyik kedvenc könyve volt, úgy gondoltam, nekem is tetszeni fog. Rá is kaptam ezután Remarque könyveire!
A diadalív árnyékában
(Arch of Triumph)
angol romantikus dráma, 120 perc, 1985
író: Erich Maria Remarque
szereplő(k):
Sir Anthony Hopkins (Dr. Ravic)
Lesley-Anne Down (Joan Madou)
Donald Pleasence (Haake)
Frank Finlay (Boris)
Martin Benson (Goldberg)
Még béke van, ám a háború árnyéka már ott lebeg Európa felett. Doktor Ravic, német emigráns útlevél nélkül, magához hasonló menekültek között él egy zughotelben. Sorsának követésével tárul elénk az akkori párizsi élet. Szerelem és halál, becsület és család, és a nyomor.
Könyvajánló: Erich Maria Remarque: A Diadalív árnyékában
Erich Maria Remarque legsikerültebb regényei közé tartozik A Diadalív árnyékában. Izgalmas cselekmény, határozott vonalakkal megrajzolt szereplők, állandóan feszült légkör, a nagyváros hangulata, ragyogó leírások teszik vonzóvá ezt a könyvet.
Még béke van, a fegyverek még nem szólaltak meg Európában, de a háború árnyéka már ott lebeg a kontinens országai felett. Párizsban látszólag a rendes, megszokott mederben folyik az élet, de gyülekeznek a menekültek, akik kénytelenek voltak elhagyni hazájukat, s a világváros dzsungelében bujkálnak. Közöttük van doktor Ravic, a német emigráns, s az ő viszontagságainak és sorsának bemutatásával varázsolja elénk Remarque a második világháború előestéjének képét, az ő napjait követve vonul el szemünk előtt a szállodákban és kórházakban, bisztrókban és kényelmes polgári otthonokban, bordélyokban és a széles bulvárokon kavargó párizsi élet: szerelem és halál, becsület és csalás, féktelen tobzódás és a legszörnyűbb nyomor.
A regény legjellegzetesebb vonásai az az emberiesség, az az őszinte együttérzés, mely minden sorából árad, s az a gyűlölet, mely a könyv minden lapján az elnyomatással, igazságtalansággal, embertelenséggel szemben megnyilvánul. Ebben a regényében is teljes pompájában csillog Remarque tolla, mely legtöbb művének oly nagy népszerűséget hozott.
Ted Kramer imádja családját: feleségét és hatéves kisfiát, de azért a munka a legfontosabb számára, minden mást a karrierjének rendel alá. Egyik este arra ér haza, hogy Joanna, a felesége szárazon közli vele: elhagyja, hogy az anyaszerepből kiszakadva végre megpróbálja megvalósítani önmagát. Így a gyerekkel járó összes gond az apára szakad, aki kénytelen újra felépíteni az életét: megtanulni a gyereknevelés csínját-bínját, s mindeközben az állását is megtartani. Ted főz, vásárol, takarít, játszótérre jár, s megérzi és megérti tündéri kisfia minden vágyát és félelmét. Kisebb-nagyobb zűrök mellett is olyan ajándék ez, amiben kevés apának van része. S másfél év után, miután a legapróbb részlet is a helyére került, ismét megjelenik Joanna... Az egyre gyorsabban rohanó világ veszélyben lévő kapcsolatait, kiüresedő értékeit és újra megtalált esélyeit egy válás krónikáján keresztül bemutató filmet 1980-ban öt Oscar-díjjal jutalmazták: legjobb film; legjobb rendezés; legjobb adaptált forgatókönyv; legjobb férfi alakítás (Dustin Hoffman); legjobb női epizódalakítás (Meryl Streep)
Avery Corman: Kramer kontra Kramer - "- Billy, ugye tudod, hogy a mami is New Yorkban lakik? - Igen. - Szóval, amikor egy anya és apa elválik, néha vitatkozni szoktak arról, hogy melyiküknél lakjon a gyerekük, az anyánál vagy az apánál. No most van egy ember, aki nagyon-nagyon okos. Úgy hívják, hogy bíró. Ez a bíró nagyon sokat tud a válásokról, az anyákról, az apákról és a gyerekekről. Ő dönti el, hogy kinél lakjon a gyerek, mi lesz jobb neki. - És miért dönti el? - Hát, mert ez a feladata. Tudod, ő igen hatalmas ember. - Olyan, mint az igazgató? - Még az igazgatónál is nagyobb. Talárban ül egy nagy széken. Ez a bíró sokat gondolkodott rólunk, terólad meg énrólam meg a mamiról, és úgy döntött, hogy az lesz a legjobb, ha te ezután a maminál laksz. Én pedig nagyon szerencsés vagyok, mert ha a maminál fogsz is lakni, azért minden vasárnap meglátogathatlak."
rendező: Bill Corcoran író: Danielle Steel forgatókönyvíró: Edithe Swensen zeneszerző: Joey Newman operatőr: Curtis Petersen producer: Daniel Grodnik
szereplő(k): Melissa Gilbert (Ophelia) Idalis DeLeon (Millie) Rebecca Staab (Andrea Wilson) Michael Jace (Jeff) Michael DeLorenzo (Bob)
Ophelia egyedülálló anya, aki a közelmúltban veszítette el a férjét. Matt művész, aki a tengerparton vándorolva keresi az inspirációit. A két sebzett lélek a tengerpart egyik félreeső szakaszán találkozik egymással. Mindketten úgy érzik, hogy ez a találkozás megváltoztathatja életüket, egy napon még lehetnek újra szerelmesek, begyógyítva a régi sebeiket. Ám ahogy a szenvedélyük lángra gyúl, a múlt sötét árnyai kezdik beárnyékolni kapcsolatukat, baljóslatú módon fenyegetve a talán utolsó esélyüket a szerelemre.
rendező: Marion Laine forgatókönyvíró: Marion Laine operatőr: Guillaume Schiffman zene: Cyril Morin producer: Béatrice Caufman, Jean-Michel Rey látványtervező: Françoise Arnaud vágó: Juliette Welfling
szereplő(k): Pascal Elbé (Théodore) Sandrine Bonnaire (Felicité) Marina Fois (Mathilde Aubain) Patrick Pineau (Liébard) Thibault Vinçon (Frédéric)
Felicité egyszerű és kedves szolgáló, aki képtelen elfelejteni az első szerelmét. Mivel sebei az idő múlásával sem gyógyulnak be, életét teljesen az új gazdájának, Mathilde Aubainnek és családjának szenteli. Szeretetét azoknak adja, akik körülveszik őt: Mathilde gyerekeinek, valamint az unokaöccs Victornak. Úgy tűnik a sors megtagadja Felicitétől a boldogságot, pedig ő még mindig abban reménykedik, hogy talál majd valakit, aki elfogadja az ő feltétel nélküli szeretetét.
Bíbor violák (Purple Violets) színes amerikai romantikus dráma, 2007
rendező: Edward Burns forgatókönyvíró: Edward Burns zeneszerző: P.T. Walkley operatőr: William Rexer producer: Margot Bridger, Edward Burns vágó: Thom Zimny
szereplő(k): Selma Blair (Patti Petalson) Patrick Wilson (Brian Callahan) Edward Burns (Michael Murphy) Debra Messing (Kate Scott) Dennis Farina (Gilmore) Max Baker (Mark)
Patti Petalson egy valaha szépreményű, ám évek óta alkotói válsággal küszködő írónő, akinek házassága romokban hever. Élete azonban gyökeres fordulatot vesz, mikor váratlanul felbukkan régi szerelme, a szintén író Brian. A parádés szereplőgárdában találkozhatunk a jó útra tért szívtiprót alakító, és a filmet rendezőként is jegyző Edward Burnsszel is, Debra Messing pedig a legjobb barátnő szerepében tündököl.
Ez egy megrázó történet, ajánlom a könyv elolvasását is!
A lányom nélkül soha (Not Without My Daughter)
színes magyarul beszélő amerikai filmdráma, 111 perc, 1991
rendező: Brian Gilbert író: William Hoffer, Betty Mahmoody forgatókönyvíró: David W. Rintels zeneszerző: Jerry Goldsmith operatőr: Peter Hannan vágó: Terry Rawlings
szereplő(k): Sally Field (Betty Mahmoody) Alfred Molina (Moody) Sheila Rosenthal (Mahtob) Roshan Seth (Houssein) Sarah Badel (Nicole)
1984-ben Betty Mahmoody férje elvitte feleségét és lányát Iránba, hogy együtt legyen a család. Előtte megesküszik feleségének, hogy nem lesz semmi bántódásuk, ha úgy döntenek, bármikor nyugodtan visszatérhetnek Amerikába. Hazudott. Az asszony eget-földet megmozgat, hogy kiszabadulhasson a szigorú iszlám törvények szerint élő család rabságából.
Betty Mahmudi és férje, az Amerikában dolgozó, iráni származású orvos, Dr. Szejjed Bozorg Mahmudi 1984-ben Iránba utazik, hogy meglátogassák Mudi családját. Velük volt négyéves kislányuk, Mahtab is. Betty megdöbbenve tapasztalja a nyomorúságos és mocskos életkörülményeket, és azt, hogy ebben az országban a nőket akarattalan tárgyakként kezelik, a nyugati embereket padig gyűlölik. Betty hamarosan kétségbeesetten vágyott vissza Amerikába. De Mudi és rokonsága másként döntött. Anya és lánya egy idegen és ellenséges világ foglyai lettek, túszai az egyre zsarnokibb és erőszakosabb férfinak. Végül Betty találkozott egy idegennel, aki megszervezte kockázatos menekülésüket Iránból, egy olyan úton, amelyet kevés nő és gyerek csinált valaha is végig. Lidércnyomásos erőfeszítéseket tesznek azért, hogy hazatérhessenek otthonukba. A menekülés egy rettenetes hóviharban kezdődik...
Ha még nem említettem volna: Richard Gere-rajongó vagyok, ezért ne csodálkozz, ha időnként felbukkan egy-egy Richard Gere-es film is.
Éjszaka a parton (Éjjel a parton) (Nights in Rodanthe)
amerikai-ausztrál romantikus dráma, 97 perc, 2008
rendező: George C. Wolfe forgatókönyvíró: Ann Peacock, John Romano operatőr: Affonso Beato jelmeztervező: Victoria Farrell vágó: Brian A. Kates
szereplő(k): Diane Lane (Adrienne Willis) Richard Gere (Dr. Paul Flanner) James Franco (Mark Flanner) Scott Glenn (Robert Torrelson) Christopher Meloni (Jack Willis) Mae Whitman (Amanda Willis) Viola Davis (Jean)
Adrienne (Diane Lane) nyugalomra vágyik. A házassága elromlott, a lánya kamaszodik - ő egyre kevésbé találja helyét -, és úgy érzi, rövid időre muszáj távol kerülnie a hétköznapjaitól. Ezért fogadja el egy barátja meghívását, akinek van egy kis motelje Észak-Karolinában a tenger partján. Átmenetileg vállalja a csodás tengerparti szálló irányítását, de nincs is nehéz dolga: a fogadó egyetlen vendége egy orvos (Richard Gere), aki élete legnagyobb problémájára keresi a választ. Csupán egy éjszakát töltene itt, de a tenger felől vihar közeledik. Az orkán összezárja a hétvégére a férfit és a nőt. Belső nyugtalanságuk és a külső vihar között két csodálatos napot töltenek együtt. Hogy azután minden folytatódjon tovább ugyanúgy, vagy megváltozzon örökre.
